Dunaszekcső már a római korban lakott volt.-
Erről legfőképpen az előkerült leletek tesznek tanúbizonyságot. A Duna vize és a mellette fekvő erdőségek biztos megélhetést jelentettek az itt letelepedők számára. A római katonák megjelenésekor nagy kiterjedésű kelta telepet találtak a Duna mellett húzódó dombokon (a Dunaszekcső és Báta közötti területen).
A mohácsi vészt követően a sziget jelentősége átmenetileg megnőtt. A földesurak elmenekültek, az ottmaradó jobbágyoknak pedig a mocsár és a nádasok nyújtottak menedéket. A török hódoltság idején sok kár érte a falut; a lakóházak elpusztultak, lakói közül pedig csak azok maradtak életben, akiknek sikerült az óvóhelyekre menekülni.
Ezután szép lassan fejlődésnek indult a község. A gazdasági elkülönülés mellett fontos fordulópontot jelentett a helyi oktatás megszervezése, az első általános iskola létesítése.
A szekcsői lakosok közül nem mindig és nem mindenki tudta iskoláztatni a gyermekeit, a természet viszontagságai olykor beleszóltak abba, hogy hogyan jussanak el az iskolákba. Gyakran csak a gazdag szülők gyermekei tudtak bejárni, a szegény lakosok gyermekei inkább jó időben, ősszel és tavasszal tudtak iskolába járni. Éppen ezért a szigeten igen magas volt az analfabéták száma. 1907 novemberében népiskola nyílt a szigeten, ahol 1918-1920 között csupán időszakos oktatás folyt.
Az 1950-es évekig sem villany, sem kiépített úthálózat nem volt a faluban
Ma a települést közel ezren lakják.
Dunafalva 1954-ben alakult meg, ekkor vált önálló községgé, Dunaszekcsőnek a Duna bal oldalán fekvő külső részeiből.
Érdekességként a falunk régi archivált weboldalai forrás: https://web.archive.org/
https://web.archive.org/web/20040611231520/http://dunafalva.hu/
https://web.archive.org/web/20070806081026/http://www.dunafalva.hu/
https://web.archive.org/web/20090305092321/http://www.dunafalva.hu/
https://web.archive.org/web/20160628103201/http://dunafalva.hu/
https://web.archive.org/web/20250624172641/https://www.dunafalva.hu/